2010. június 22., kedd

vásár és gumicsizma

Julcsi sokkal jobb krónikás mint én. Képes beszámoló és érthető leírás nála.

Kavargó gondolatok, élmények egyvelege nálam.

Frissítés: kaptam képeket. Köszönöm Julcsi!!!

Felkészülés.
Nem tudtuk hová megyünk, mert még sose jártunk arra.
Nem tudtuk milyen lesz az idő. Azt azért ígérték, hogy fog esni.
Azt se tudtuk hogy faházban leszünk vagy egy csupasz sörpadnál.
Nem tudtuk mire lenne kereslet, ha mégis nem végig zuhog és senki nem jön.
Mondjuk, hogy elsőre miért olyan helyszínt választottunk ami messzi van, azt nem tudom.
Remélem nem azért mert mazochisták vagyunk. :-)

Azt tudtuk, hogy visszük amit szeretünk csinálni. Reméljük, hogy van ember akinek pont ez tetszik.
Következő remény, hogy lesz köztük olyan is aki vásárolni is tud. Volt ilyen.

Selyemsálak, ahogy én láttam.
Festett anyagok, mint dekorációs elem.
Vittem a hawaii-t is.
Elég sok időt eltöltöttünk a rendezgetéssel. Legközelebb már rutinosabbak leszünk.

Vera nagyon élvezte a kirándulást. Szerencsére szombaton jó idő volt. Gumicsizmás sarazás a Dunaparton, vattacukor, sok ember, vonatozás, valami lengő kötélpálya, amit nem láttam, de férjem szerint nagyon ragyogott tőle.

Jó volt. Fárasztó meg tanulságos. Mosonmagyaróvárból amit láttam, az nagyon tetszett. Virágos, rendezett, nagyon élhető kis városnak tűnt a kocsiablakból.

Azt hiszem beszerzek én is egy szines gumicsizmát. Létezik az az időjárás és helyszín amihez megfelelő viselet. Én meg már ki se növöm.

2010. június 17., csütörtök

Valami készül.. valamire készülünk

Lakom be a műhelyt. Jajj, nagyon jó. Fotózással továbbra is hadilábon állok, úgyhogy hangulatképek még nincsenek.

Varrok is. Most éppen újra zseniliát. Türkiz, szürke együtt. Fehérrel fogom kombinálni.


És......
a hétvégi, Mosonmagyaróvári Voluta fesztiválon kint leszünk Julcsival közösen!
A kocka el van vetve! :-)
A selyemsálak szép körítésén agyalok, mert közben születtek újak. Képek még nincsenek. De lesznek!! Úgyhogy megyünk, készülünk, izgulunk, pakolunk. Egy csomó minden eszünkbe jut mi is kéne még. De az már legközelebbre marad...

2010. június 7., hétfő

Ezt találtam

Ma futottam bele ebbe az oldalba.

A pályázat célja az lenne, hogy segítse a kisgyerekes nők munkába állását. Rám nem alkalmazható, mivel több ponton nem felelek meg. A cégről nem tudok semmit, aki szervezi, remélem tisztességesek, de erről nincs infóm. Lehet, hogy valakinek pont jól jön és még időben.

2010. június 1., kedd

Csipkék és vuduzás

Ma csipkerendszerezés volt a soros program. :-) Kaptam sok- sok régi csipkét. Mindenfélét. E téren mindenevő vagyok. Tetszik a horgolt is, meg a rece is, meg az is amit nem is tudom hogy csinálnak.
Azt se bánom ha megsárgult vagy elszakadt. Látom benne a sok-sok kézimunkát meg azt hogy nem szekrény mélyén kéne lapulniuk. Szedtem már fel kuka mellől patyolatfehér, tiszta, hibátlan horgolt csipkefüggönyt. Képtelen voltam otthagyni. Szóval a csipkéknek nagy barátja vagyok, főleg ha hasznosítani is tudom, amíg meg nem, addig szívesen megőrzöm.

Méret szerint rendszereztem őket. Tenyérnyiek, kb. 30cm-ek, meg a nagyobbak. Külön kupac volt a picit sérültek vagy kicsit foltosak. Ezeket külön teszem, mint átfesthetők. A nagyon szakadtakat sem tudom kidobni. Ezek lesznek az akár ollóval szétvágható kategória. Típusonként külön kerülnek majd átlátszó zacskóba, aztán vissza a csipkés dobozba.

Az egyik annyira finom és ép hogy már tudom is mi lesz belőle. Vagy doboztetőre dísz vagy kap egy külön keretet. Már csak egy szép anyagot kell hozzá találnom, ami kiemeli. Egy másik is elindult a felhasználás útján, abból falikép motívum lesz, a háttéranyag már meg is van hozzá, meg a téma is.

Megint mutatok egy hangulatképet ma délelőttről.

Vuduzás.
Tudom, hogy sokan szeretnének ilyen kreatív műhelyt, ahol azt csinálhatnak amit szeretnének és olyanná alakítják ahogy ízlésük diktálja. Meg persze az is realitás hogy nem mindenkinek lehet. Főleg ahol kevés a hely.
Én most annyira örömmel osztom meg hogy nálunk megvalósulni látszik a dolog. Épp csinálom és dolgozom érte.
Úgyhogy az irigységet megértem, csak az lenne jó ha az erre járó olvasók a számtalan gombostűjüket nem valami vudu varázslatban gondolnák hasznosítani.
Ugye nem leszek a dögöljön meg a szomszéd tehene mentalitás áldozata? ÁÁÁ biztos nem! :-) Az teljesen idegen a kreatív/kézműves/alkotó/álmodozó -lehet tetszés szerint választani- emberektől. Ezt mondjuk komolyan is gondolom.