Amit én küldtem

Most már mutatom, mit küldtem a húzogatós ajándékozásban. Sajnos még visszajelzést nem kaptam, hogy odaért-e épségben.
Idén olyan párt kaptam, akiről nem tudtam semmit, blogja nincs, úgyhogy abszolút nem volt lövésem se, minek örülhetne.
Úgyhogy varrtam olyat, aminek én örülnék, ....és írtam a kísérőlevélben, hogy ha nem stílusa, színe, januárban kicserélem olyanra, amilyet szeretne.

Mi is volt a borítékban?

Egy optikai melegítő névre keresztelt kis terítő. Csupa tüzes szín együtt. Téli hideg-sötét ellen.
Egy festett hernyóselyem sál. Pocsék-pocsék módon fényképezve. :-(

Szép ám, de nem boldogultam vele, hogy ezt a kép valahogy visszaadja, vagy legalább színhelyes legyen. Remélem, örült neki a megajándékozott, akitől még várom a visszajelzést, hogy milyen volt a fogadtatás.

Megjött a meglepetés hozzám is! :-)))

Megjött az én meglepetés ajándékom is!!!
Ma hozta a postás. Nagyon örültem neki már ahogy bevittem a házba. Mi lehet benne?
A név ismerős volt, noha nem találkoztunk még személyesen. Pamina küldött nekem ajándékokat és imádom őket.
Köszönöm. Nagy ötlet. :-)))

Vidám poncsós, kalapos hóember, némi tea, egy kedves lap, egy horgolt tulipán, egy kedves konyhai kép és némi gyöngy. Köszönöm. Csináltam képeket és bevallom a hóember nagyon szíven talált. Annyira vidám és színes. Nagy örömet okoztál Zsuzsi.

Hóember befelé néz.


Hóember kifelé néz és jól látszik a profi kalapja. -"Hú, de sok hó esett ma, lesz mit söpörnöm".

Az én ajándékom is úton van már, remélem az is örömet okoz majd.

Átok-e a kreativitás?

Néha úgy érzem, igen. Most is.
100 ötletem van, mit is kéne csinálni, átalakítani, textilből, papírból, némi gyöngyből, akármiből.
Ahelyett hogy tizet csinálnék, készre.
Nyáron is sokszor eszembe jutott a tücsök és a hangya mese. Tücsök vagyok. Erős a társadalmi nyomás, meg nekem is könnyebb lenne, ha hangya volnék, de nem vagyok.

A dolognak van ám folyománya is. Nem szeretek másolni, ezért nem is tudok. Még az ingyenes mintákat sem tudom egy, az egyben megcsinálni. Pedig mennyivel könnyebb lenne! Kitalálni szeretem a dolgokat. Épp ezért nem is nézegetem az etsy-t. Csak a guta ütögetne, mások milyen szépeket csinálnak, még ha látszólag apróságok is. Úgyhogy maradok a csíkvarrásnál. Egyenlőre.

Ami szép, az ...

szép.

Játék van Cicónál. És hogy alaposan rongáljam nyerési esélyemet, azért beteszem a morzsi tányér képét, amit ki fog sorsolni a kommentelők között. Találnék neki helyet otthon, az biztos. ;)
Tudom, hogy most senki nem ér rá, de majd olvassatok vissza is a blogban. Szórakozás garantálva.

Sűrű december

Készülődök a 40. szülinapomra. Lélekben. Szép, kerek szám, szeretném megünnepelni.
Különösebb nagy traumát nem okoz, sose voltam egy nagy szépség, de attól még mérföldkő vagy micsoda.

Azt hiszem (biztosan tudom) a nappali újraöltöztetésével fogok ünnepelni. Ez a mostani verzió 4 éve tart, azóta kicsit meguntam, meg le is amortizálódott. Úgyhogy a következő 20-ast új függönnyel, új fotel huzattal, ahh, és talán még új lámpával is tervezem. Na, majd mutatom, mire jutottam.

És szeretnék újra karórát hordani. Kb. 2 éve nem hordok. Ha tudnék videót beszúrni, akkor ide tenném, ahogy Toldy Mária énekli a Rohan az időt! :-))

Köszönet

Család alszik, blogolok.

Exi, alias mmama nagyon jó tippet adott nekem a Határtalanulon egys-másban. Varrásban is, meg naspolyaügyileg is. Azt mondta: -az érett naspolyát mossuk meg, majd krumplinyomón küldjük át. Héj, mag marad, finom, édes gyümölcshús meg a másik oldalon kijön.

Annyira pofon egyszerűnek tűnt, hogy rögtön tudtam, működni fog. Működik!!! Innen is üzenem hogy sok-sok naspolyát rövid idő alatt áttörtünk. Leszedtük az összeset. A finom gyümölcshús, ami teljesen lekvár édességű és állagú, ment a fagyasztóba poharakban. Elképzeltem palacsintába kenve. Nyamm. Örök hálám, Exi! Feltétlen fogsz kapni belőle. Kár, hogy olyan messze laktok.
Beszélgetni, márpedig érdemes.

Fogadalom ...folytatás

Olyan őrült jó kommentek jöttek a varrási fogadalmamra, hogy inkább itt folytatom, mert van még a témában lehetőség.

Miért kell ez nekem?

Délután varrtam. Konkrétan, varrógéppel. Sokaknak ez nem nagy szám, én ritkán jutok el eddig a fázisig. Nincs külön varrós szobám, ami átmenetileg azért megnehezíti a dolgokat.

Szóval, mi számít bele a 2 órába?
Amit frissen varrtam, és máris bontani kell.
Stoppolás, nadrágfelvarrás, gyerekruha-átalakítás. Bármi, aminek gyakorlati haszna van és kell hozzá cérna.
Varráshoz kapcsolódó vasalás. Utálok vasalni, gyakorlatilag semmit nem vasalok. Kivéve, ami varráshoz kapcsolódik. Azért sem rajongok, de a 2 órába beleszámít.

Mi nem számít bele?
Varrós blogok olvasása. :-)) Főleg varrás helyett!
Fényképezés, bejegyzésírás. Attól se fogok szebben tűzni. De azért persze folytatom. Meg az olvasást is.

Marianna írta, hogy ne becsüljem le a fejben varrást. Dehogy becsülöm le!
Nemes egyszerűséggel: túlzásba viszem. Fejben már úgy varrok mint az álom és sokat. Gyakorlatban kéne fejlődni, na. Az meg csak sok-sok cérna elvarrásával megy.

Miért nyilvánosan írtam?
Mert tudom, hogy valaki lesz, aki számon kéri: hogy mi újság az eredménnyel!?

Fogadalom

Na, most megpróbálkozok egy nyilvános fogadalommal, ami remélem gyümölcsöző lesz.
Hétköznapokon napi két órát varrni fogok.
Fejbenvarrás, álmodozás, tervezgetés órákig: nem ér (nem számít bele)!
Anyag elővétele, nézegetése, egymáshoz pakolgatása órákig: nem ér!
Varrnivaló kiszabása: beleszámít!
Konkrétan működtetni a varrógépet: pláne beleszámít!

Na, majd jövök.

Festettem - Szokatlant

Első próbálkozásom a selyemfestéssel.
A hernyóselyem az anyagok királynője. Pont.
Kezdetnek két áttetszően vékony sálnak álltam neki. Majd lesz jobb kép is, de már nagyon akartam mutatni, mert imádom az eredményt!

Az elsőnek egy hosszú fazont gondoltam, amiben türkizkék és türkiz-zöld kavarog, középen elég sok fehérrel. Na ebből messze nem az lett, amit elképzeltem. De mit bánom én!

Majd mutatom felvéve is.

A másik egy kis négyszögletes. 45*45cm. Itt biztosra mentem. Sárgához tettem a pirosat. Összefutnak majd itt-ott. Elronthatatlan. Be is jött. Kap majd egy méltóbb fotót.
Persze ha már be volt keverve a festék a selyemhez, kipróbáltam valami újat is. Ezzel lehetne gyapjút is festeni. Az nincs otthon. Más, állati eredetű burkolat???
Toll!! Az se volt otthon korábban, de barátnőméktől szereztem fehér (közönséges tyúk) tollakat kipróbálásra (merthogy előre elterveztem az akciót). Megmártottam a türkizben. Először semmi különös, de aztán csak elkezdett szinesedni.

A tollak hátterének pedig egy frissen festett zseníliát választottam. Sárga aprómintás anyagból és régi, meggyengült lepedővászonból készült még tavaly.
Gondoltam annó, zsenilia köztes rétegnek pont jó lesz. De ahogy bolyhoztam nekem szürkés, koszos hatásúvá vált. Nem volt poros, de annak látszott, úgyhogy ment a szekrény mélyébe. Most meg kapott színt. Persze jó sok festéket felvett a több réteg miatt, de nem bánom, mert tetszik.
Meg is fogalmazódott bennem a gondolat, hogy lassan egy ágytakarót is kezdek apránként. Semmi különös. Blokkokból fog állni, lesz benne némi zsenilia is, de nem az egész és nagyon szép lesz. Ennyi eddig a terv. Készült még 3 póló is. 2 nekem, egy Verának. Jók lettek, majd azokat is mutatom. Meg mindig lesz festéskor értékelhetetlenül gyenge kategória is, már látom. Biztos az egyensúly miatt. De sebaj, majd mennek újrafestésre vagy tanulságnak.

Kert - November

Egy..., csak egy virág nyílik még. Krizantém. Eléggé összenőttek már a tujával, nyáron nagyon itta előle a vizet. Kora tavasszal átültetem új helyre.
Most egy kis kerti okosítás jön, akinek nem inge, ugorjon!! Totál kezdők maradjanak.
Egyébként is szereti, ha időnként szétszedik, odébb rakják. Mármint a krizantém. Kora tavasszal jól lehet szaporítani is.
Ha van esetleg cserepes apróvirágú krizantémunk, ami ontotta idén a virágot (kinek nincs :-))) Azt viszont nem kéne most kiültetni a télbe. Saját tapasztalat. Nem sok esélye van a megmaradásra úgy. Két eset közül választhatunk.
Levirágzott. Megköszönjük neki lélekben, hogy a levele se látszott a sok virágtól, majd nyugodt szívvel kidobjuk a komposztra.
B verzió. Így ahogy van cserepestől (100% tőzegben van fogadok) fagymentes vagy picit fagyos, védett helyre visszük idénre. Nagy ritkán meglocsoljuk kicsit. Aztán tavasszal levágjuk a régi szárat és kiültetjük. Ha életben maradt, jövőre már nem kell eljátszani vele ezt, kint telelhet már nyugodtan.

Folytattuk a levél gyűjtést. Az őrült nagy szél gyakorlatilag zölden tépte le az orgonáról.
Vera is segített. Kicsit.


A borbolya meg bordóról pirosra váltott. Ezt minden novemberben megteszi.

No meg a mohák! Azokról nem csináltam képet, de ez a hideg-nedves, amúgy pocsék idő nekik remek. Majd kicsattannak.
Most jön egy kakukktojás tavaszi.

Hogy kerül ide?? Leginkább, mert tavasszal nem volt időm blogolni, dolgoztam mint az őrült.
Fehér nárcisz és fürtösgyöngyike. Egyszerre nyílnak, szerintem marha jól néznek ki együtt, pláne ha sokan vannak. Mi köze az őszhöz?? Van. Nem tudom miért jó ez neki, de a fürtösgyöngyike ilyenkor fogja magát és kihajt. Frissen üdén. Csak a levele, de az is annyira jópofa. Praktikusan is ki lehet ezt használni. pl. jelzőnövénynek. Egy párat tettem a liliomok köré is. Kora tavasszal, meg ősszel, amikor a liliomból semmi sem látszik, a fürtös gyöngyike pont mutatja magát, meg azt, hogy óvatosan! Alattam laknak!

Határtalanul

Ez volt a 3. Határtalanul amit láttam. Foltvarró Céh országos kiállítása a Várban, szombaton.
Ez a mostani nekem a beszélgetésekről vagy csak köszönésekről, de mindenképp kedves ismerősökkel való találkozásokról szólt, no meg az oroszokról. :-))
Nem csináltam képeket. A sok szép, meg hűde-nagyon-gyönyörűséges!! (soha az életben még csak hasonlót se tudok csinálni) munkára rátettek még egy lapáttal.
Most volt a 3 évente esedékes tisztújítás is. Kicsit (jól) elhúzódott a közgyűlés, meg a szavazás is, mert az elnöki posztra azonos, 94-94 szavazat érkezett. Na erre senki nem számított! Sokkal jobb hír hogy 3, általam is ismert és kedvelt (le merem írni, hűde bátor vagyok!! :-) topikos foltvarró is bejutott az elnökségbe.
Rengeteg élmény ért, -élménydömping, ahogy nem tudom már ki fogalmazta. A biztos szuper érdekes miniquilteket már pont ezért ki is hagytam. Túlcsordultam volna. Ha pesti lennék, vasárnap is felmentem volna mégegyszer.

Festettem - csokiálom

Szerdán festettem barna sorozatot és lilákat.
Meg néhány mintás anyagból is csináltam próbát, érdemes e őket festeni. Vegyes lett az eredmény.

A tervezett barnák. Nyami.

Meg a tulipános anyag újra. Nagyon nyami!


Lilák. Az a régi, lila füzetborító szine lett (csak 35 felettieknek mond ez valamit :-) ) de nem ám új, hanem már amit kicsit megszívott a nap. Egész nosztalgikus hangulatom lett tőle. Fiatalabbaknak, meg pasiknak azt mondanám rá indigó lila. Erről most csak egy kép. Más lilák is lettek, azokról nincs még kép.



A "csokiálmot" már régóta tervezgettem magamban. Vakító égszinkék + sötétbarna, haddszóljon stílusban. Hááááát, nem egy kis szolidka lett. De nem is vártam tőle. 40* 140 cm, vászon.

Megcsinálni érdemien 5 perc (állás + mosás + száradás + vasalás nem számítva) megpróbálni lefotózni legalább 1 óra. A legjobb (színhelyes + éles is) az lett, amikor belekapott a szél és vitte.

Csak éppen nem látszik mi is ez és mekkora. Kiterítve is fotóztam (sokszor), még leginkább ez ami elfogadható. Nem ennyire kék azért.


Próbáltam szobában is, részletenként.

Ezzel az a baj, hogy nem adja vissza a méretarányt. Csináltam ilyet is.


kb. 50 képet csináltam a legkülönbözőbb beállításokban. Fotózni rémálom. Nem hagyja magát.

Festés folytatódik.

Kert - Gyors helyzetjelentés

Hideg van, (3 fok van csak) gyorsan körbeszaladtam a kertben. Van még mit csinálni, de ebben a hidegben de nagyon nincs kedvem! Ettől melegebb már nemigen várható, úgyhogy nincs mese, valamikor muszáj lesz csinálni.
Mik fognak változni, milyen állapotban vannak az újonc kialakítások.

Először egy aktuális kedvenc. Labdarózsa, a bejárat mellett. Ilyen szép színes ősszel.
Eldöntöttem, hogy Ő (igen, nagy) marad jövőre a bokrok közül. Mind az aranyeső, mind az orgona megy. Nem férnek el itt hárman ekkorák, meg ugye mi is erre járunk/járnánk be. Tavasszal ásó. Őrült nagy munka lesz igazából kibányászni őket. Pompázhat egyedül a labdarózsa, évelőkkel körülvéve.

Ilyen most a hullámos ágyás. Itt még kell ősszel csinosítani. Betonteknő ki. Még nem tudom hol lesz az új helye. Tavasszal hortenzia költözik be, némi fehér évelővel.


Naspolya. Férjemet idézem: -Katasztrófálisan sok!
:-) Én vigyorgok. Ő komolyan gondolta.


Lépcső melletti ágyás. Minden szépítés nélkül ilyen most az állapota.


Némi kákics (felénk így mondják, egyébként pitypang vagy gyermekláncfűként mindenki ismeri) megfigyelhető. A tollborzfűt majd télire összekötöm, de csak tavasszal vágom le.
Gazánia idén volt először benne, és lesz jövőre is. Már a zöldje is olyan, de olyan szép fényes zöld!
Egy kakukktojás kép. Ilyen volt amikor nyílt is a 3 tő.



A leanderek, angyaltrombita, ékszerliliomok már beköltöztek. A kaktuszok még sajna nem.
A futómuskátlik még zöldek, azokat nem tudom teleltetni, úgyhogy amíg nincs igazi fagy addig maradnak. Majd ha lesz időm írok róla egy külön posztot. Egész májustól folyamatosan ontotta a virágokat, a minimum, hogy megemlékezzem róla!

Őszi dekoráció

Megmutatom az én őszi dekorációmat is. Olyan kis visszafogott.
Egy fém kosár alap, ami semleges, minden évszakhoz lehet majd használni.
2 dísztök, amit kunyeráltam, néhány platántermés, amit Vera gyűjtögetett lelkesen a sétálásokon, meg egy toboz.

Novemberben szerintem ez marad. Annyit bírni fog a tök is. Ha nem, kuka.

Végre varrok

Kezdem megszervezni a a dolgokat, és varrok is. (végre) Ismerkedem a varrógépemmel, (Veritas) és a színekkel, amikből varrni szándékozom. Szeretem a menetközbeni képeket.



Pillanatnyi állapot.

Kert - Fűnyírás utoljára

Na, a fű igen érdekesen alakult idén!
Májusra ki volt égve teljesen. Gondoltam is, atyaég mi lesz itt júliusra, semmi sem marad a kertből.
Júliusban teljesen visszazöldült. Szeptemberben megint csontszárazra váltott. Normál esetben pont fordítva van.

Október elején nagyon érdekeset figyeltem meg. Nekem legalábbis nagyon érdekes volt.
Bizonyos részek zöldek maradtak és nőttek, és voltak kiégett részek, amik köszönik szépen, nem csináltak semmit, továbbra is szárazak maradtak. Ami néha kapott árnyékot, sanszosabban maradt zöld. A sárgabarack fa körül kirajzolódott egy nagy gyűrű. Belül száraz maradt, kb. 3 méteres sugáron kívül meg szép zöld lett azért idővel. Látszott, hol issza el a vizet.

Múlt héten közöltem férjemmel: - Füvet kéne nyírni!
Azt mondja: - Nem ér rá tavasszal?
Mondom: - Nem!! Elhajlik össze-vissza, enyhe novemberben még simán nőhet! Le kell nyírni. Akkor lenyírom én! (Mondom nagy-ál-duzzogva)
- Jó, akkor megcsinálom.

Most van szép, rövid füvünk. Azért én is le tudnám nyírni, ha muszáj. A lényeg, hogy idénre szerintem le van tudva a dolog. Persze, ha enyhe idő lesz és megint megnő, akkor nincs mese.
Elvégre nem naptár alapján csináljuk, hanem a kinézete szerint.

Pigotta Zoli

Pigotta Zoli egy Unicef baba, amit múlt héten csináltam .

Közös szabásminta alapján készült. Jópáran megcsináltuk a babavarrós fórumról. Mind nagyon-nagyon más lett készítőjének gyakorlata, ügyessége szerint. Egy közös bennük. Jó szívvel csináltuk, reméljük az Unicefhez befolyó pénz is jó helyre megy, meg gyerekek fognak játszani vele.

Itt még nem tudtam fiú lesz e vagy lány.
Végül is fiú lett. Focista.
Azóta már Pesten van, a többiekkel. Verának is csinálok majd ugyanezzel a szabásmintával egy babát. Kislányt.
Zoliról egy búcsú kép. Remélem, jó helyre kerül.

Boltos

Beszálltam az on-line árusítók népes táborába. Helyszín: Meska boltom.

Apránként teszem fel a festett anyagokat. Aztán majd mást is. Meglátjuk, milyen lesz a fogadtatás.

Hamarosan én is nyitok..

..a MESKÁN.

Először a festett anyagokkal. Úgyhogy aki kifogyna a szinekből a nagy karácsonyi készülődésben, nálam majd vehet. :-)

Még babrálok a fejléc, meg bemutatkozás, színhelyes fotók készítésével, aztán nyitok. Max. 2 nap.
Addíg bírjátok ki. :-)))

Tegnap festettem,

...ma vasaltam, és végül kölcsöngéppel sikerült fényképeket csinálnom. Messze nem ideális körülmények közt, de mutatni akartam milyenek lettek. Egyik még nevet is kapott. :-)

De a lényeg!!! Az anyagok. :-)
10 m selyemmolinó befestve, meg egy további kisérlet a tulipános anyagból, plusz egy csipketerítő.

Narancsos-sárgás meleg szineket akartam, meg kipróbálni egy újfajta szivárványt, aztán meg ami jön hangulat alapján. Kobaltkék, napsárga, kármin piros procionokból indultam ki a szivárványhoz. Kissé belekavarodtam a mennyiségekbe, de az anyagok tetszenek nagyon. Szivárványhoz nem hasonlít, ezért nem is úgy raktam ki.

Kevertem még be 2 maradék port felirat nélkül. Az eredmények alapján az egyik fukszia lehetett. A másik bronzos volt por alakban, megfestve meg egy meleg, a jóég-tudja-milyen árnyalat, de tetszik nagyon. Ezzel el is fogyott, egyik közös festésről menekítettem.

Öntögettem-tuszkoltam az anyagokat, aztán ezek lettek belőlük.
Jaj, ez nagyon jó, de egyáltalán nem sikerült ezt a képen visszaadni, fogok még vele próbálkozni, mert dobogós lett a szememben.


Na, ez kissé vad. Fukszia, napsárga, meg a maradék kárminvörös. Még nevet is kapott. Karibi álom. Ruhában fel nem venném, foltvarráshoz is necces, de egy sötét albérletbe lehetne kezdeni vele valamit. Ime:

Ez is meleg, alul az ismeretlen eredetű, nem tudom milyen szinű.


Másik kedvenc. A tulipános anyag. Élőben nem ennyire vad szinű és imádom a szinét is és a visszáját is. ...És már ki is találtam mit csináljak vele, hogy ne kelljen választani köztük.



Nem fotóztam mindent, voltak futottak még kategóriák, ha lesz időm próbálok majd új képeket csinálni.

Meg ha végre volt lehetőségem, gyorsan kiszaladtam végül a fanyarka bokorhoz, megörökíteni.

gyerekruhabörze

Ilyenen se voltam még. Eddig.
Vasárnap délelőtt tartották, a helyi művházban. Ez volt a második alkalom, kezd kialakulni.
Ruha is volt bőségesen, meg érdeklődő is. Felért egy kisebb szociológiai tanulmánnyal.
Tőlem is vittek, meg én is vásároltam Verának. Nyárit teljesen felesleges volt vinni, most már tudom.:-) A következőre majd úgy készülök.

És a takarítós dologgal úgy haladok, hogy még mindig a lomtalanítani, lomtalanítani, lomtalanítani a mottó. Részsikerek vannak.

Kert - Lerövidíteni

A cím idézet a Sörgyári capriccioból. Egyik kedvenc jelenetem a sok kedvenc közül.
Hétvégén engem is elkapott ez a lerövidíteni érzés, aztán nem volt megállás.... Rendesen megfodrászoltam néhány bokrot.

A bejárat mellett van egy nagy aranyeső, mellette labdarózsa, az mellett orgona.
A postaládára teljesen ránőtt az aranyeső. Na mondom egy kicsit visszavágom, mégiscsak odaférjünk a leveleinkhez. Fogtam az ágvágót. Vasárnap délelőtt volt, nem akartam sok időt eltölteni vele, csak egy kicsit visszább vágni. Aztán elkapott a filmből is ismert lerövidíteni érzés és kb. 0,5 méter magasan levágtam az összes ágát. Sokkal szellősebb lett a bejárat környéke, úgyhogy tavasszal megpróbálok tőből megszabadulni tőle. Na, az nagy munka lesz. Gyanítom férjuram ereje kell majd hozzá.

Amit levágtam:
Amit szintén levágtam, de a másik oldalra pakoltam:


Lerövidítettem rendesen.

Mielőtt néhányan szívükhöz kapnának, nadehát így nem lesz aranyesőm! Azoknak üzenem
-Van másik! :-)) Az is nagy.

Tűztövist is muszáj volt megrendszabályozni már. Az ráadásul szúr is viszont a bogyóit imádom. Két részletben letudtuk.
Mivel tüskés, ment a kukába. Aranyeső nem tüskés, az mehetett a komposztba aprítva.

További bokrok várnak még egy őszi fazonigazításra. Borbolya. Sajnos szintén nagyon tüskés, elég utálatos dolog nyírbálni, viszont bordó, aztán ősszel meg isteni pirosra vált. Meg az utcai aranyeső.

Egyébként valami őrületes szárazság van. Locsoltam slaggal (kútról), pedig azt hittem már nem fog kelleni. Kálákat már nem locsolom egy ideje, most be is vittem a kazánházba. Ne lássam hogy húzódnak vissza, meg nehogy most kapjanak valami zuhét amikor éppen kiszárítom őket télire.

A felső kép bal csücskében látható valami ordenáré ronda gázbevezető-csonk. Gondolkodom már jóideje azt valami esztétikusabbra kéne cserélni.

A következőknek kell megfeleljen fontossági sorrendben:
- Levehető legyen, ha hozzá kell férni a gázcsőhöz.
- Bírja a telet, esőt, úgy általában az időjárást.
- Ne legyen drága
- Szép legyen
- Ne foglalja a helyet, ha be akarunk jönni az ajtón.
- Ideális esetben én is meg tudjam csinálni vagy könnyen beszerezhető legyen.

Csupáncsak ennyi szempont van. Idén ősszel már mindenképpen valami megoldás kell rá, mert tényleg ordenáré ronda és nagyon központi helyen van.

Élménydúskálás

Élménydúskálásban volt részem vasárnap.

Verát nagymamai felügyeletre lepasszoltuk egész napra. Na, ilyet nagggyon ritkán teszünk. Többször kéne. Nemigen hangsúlyoztuk előtte hogy szórakozni megyünk. Úgyhogy megléptünk.

Ami jó volt.
- Idő. Szép őszi napsütés. Imádom.
- Ritkán látott, internetről megismert varrós barátnékkal találkoztam és trécsiztem kicsit.
- Addig férjem a Westendben múlatta az időt. (pedig nem egy shoppingolós fajta. )
- Ebédkor találkoztunk. Alábbi párbeszéd zajlott le. Találd ki hány forintos TV-t láttam. Mondom 1 milió F. Nem. 35 millió Ft. Mondom: He??? Mentünk, megnéztünk újra. Ott volt, nagy volt, TV volt, 35 M Ft-ba kerül. Én mondjuk sütőórát kerestem, az nem volt. :-)

-Tervbe volt, hogy kihasználjuk a Magyar Kultúrális Örökség Napját.
Szerettem volna a Sándor-palotába bejutni. Kiváncsiság, ugyi. Egyetemista koromban (ami rég volt) már minden szép volt a Várban, kivéve a Sándor-palota. Az szívfájdítóan romos volt. Azóta meg a Köztársasági Elnöki Hivatal székhelye. Oda nem lehet csakúgy besétálni. Akkora sor állt előtte, hogy inkább kihagytuk. De nem mondtam le róla, hogy jövőre újra megpróbáljuk kivárni a sort.

Van a Várban még sok helyszín ahová be lehetett most menni. Nem messze van a De la Motte-Beer palota. Egyébként a Műemlék Nemzeti Gondnoksága épülete. Na, az se látogatható egyébként, de most bejutottunk. Köszi Juhizs, hogy időben szóltál!

Régi falépcső a lépcsőházban. Már itt megvett kilóra a Ház. A kis, belső, csendes udvarban egy akkkora fügefa! A személyzet nagyon kedves volt, tűrték a rohamot, (mert tényleg sokan voltunk) teljesen ki voltak már tikkadva. Saját bevallásuk szerint nem számítottak ekkora érdeklődésre.
Épület: falakon gyönyörű freskók körbe, régi bútorok, hivatali számítógépek, totál közönséges irodai dossziék vegyesen. Elég szürreális volt. Élveztem. Tervezik múzeummá alakítását, ha megvan az iroda új helye ahová költözhetnek.

Volt még időnk. Mondom nézzük meg, hátha a Mátyástemplomba is be lehet menni!
Elvek. Mióta belépőjegyet szednek, nem vagyunk hajlandók bemenni. A szegedi Dómba se. Nem tudom mennyi a jegy, nem is érdekel. Katolikus templomba ne szedjenek belépőjegyet! Elvek, ugye. Most az is ingyenesen látogatható volt, úgyhogy bementünk.

Aztán andalogtunk a Tóth Árpád sétányon. Szép is az. Még mindig szerettem volna sütőórát venni, úgyhogy hazafelé még az Ikeába is bementünk. Sütőóra ott sem volt. Mást sem vettem. Én egy Hős vagyok. :-)

Egy negatív élményünk volt, még odafelé. Azt is leírom.
Az 1-es főúton, még Bicske előtt egy BMW-es, kicsit strici külsejű egyén kalimpált nagyon, hogy álljunk meg. Nem mertünk. Lehet hogy nem volt telefonja, szemre csak állt az autó, nem volt baja. De nem mertünk megállni. Annyi rosszat hall az ember. Remélem nem volt semmi komoly, de nagyon rossz érzés volt. Ki is beszéltük magunkból rögtön. Fene a világot hogy ide jutunk! Remélem nem kerülünk hasonló helyzetbe, hogy kalimpálunk az út szélén és a valóban jószándékú emberek meg nem mernek megállni. Ez volt az egy negatív dolog egész nap.

A többi mind nagyon nagyon jó volt!

Kaoka kavicsos játéka

Én is szeretem a köveket, kavicsokat, (sziklákat).

Kaoka blogszülinapi játékára frissen készült dolgot nem tudok küldeni. Aztán eszembe jutott, hogy írtam én már az egyik kedvenc márványlapomról, ami nehezékként és díszként funkcionál nálunk.
Csak meg kellett keresni. Elvégre ez is kavics.

http://ezkriszti.blogspot.com/2008/08/egyperces-tletek.html

Kert - Telepítés folytatás

Mit csináltunk még múlt csütörtökön, amikor a kis bukszusokból hullámos ágyásszél lett? Elég sokat, de nem volt időm írni róla. Közben azért csattogtattam a fényképezőt.

Ha már így benne voltunk a munkában, átültettük az Agapanthust vagyis ékszerliliomot. Esedékes volt már, mert a cserepét teljesen szétrepesztette, szinte kidudorodott már felfelé, mindig lefolyt róla a locsolóvíz.
Ilyen volt előtte. Idén négy virág volt rajta, de picit gyengébb volt a száruk, mint tavaly. Lehet hogy a rosszabb körülmények miatt. Kellett már az az átültetés.


Leszedtük a cserepet. Jól benőtte.


Szétszedni esélytelen lett volna, úgyhogy lefűrészeltem egy fiókát. Most már két agapanthusom van. Egy nagy, meg egy pici. :-)


Az átültetés kicsit meggyötörte őket, de mire jön a hideg, gondolom összeszedik magukat.

Aztán vissza a bukszusokhoz. Most jön a helycserés támadás.
A nagyon kicsikből volt 8 darab. Mentek a nagy évelőágyás csücskibe, ahol volt 3 nagy bukszus. Oda azok túl nagyok voltak már. A három nagyból az egyik ment az utcai előkertbe a borbolya meg az aranyeső mellé. Ahová kigondoltam viszont volt egy árnyékliliom. Izibe kiástuk. :-)
Hála a koraősznek meg a jó agyagos földnek, gond nélkül lehetett pakolgatni őket.
Árnyékliliom ki, bukszus be. Hová tegyük az árnyékliliomot? Maradt az utcán, ott ahol korábban a növendék hibiszkuszok voltak.

Ültessük el a csíkos levelű díszfüvet is!
Nem egyszerű jószág, nagy is lesz, az volt a prekoncepcióm (mert volt olyan) hogy a szomszéd ház csücskéhez teszem, ahol a kétféle kő találkozását majd jótékonyan takarja, és a többi növényt sem csapja agyon a megjelenésével.
Nézzük-nézzük. Mégse lesz ez így jó. Pont olyan sárga mint a szomszédék frissen festett háza. Úgy fog kinézni mintha festékes lenne! Alapból is úgy néz ki, de ha fehér fal előtt lenne akkor azért elmegy. Szerintem. Nővérem pl. nem szereti, mivel pont úgy néz ki mintha festékes lenne. :-)
Ítélet. Nem tesszük ide. Valamit azért jó lenne. Ide került a kiásott két nagyobb bukszus. Nővérem összefogta egybe, aztán mentek az általam kiásott gödörbe. (Előtte némi építési törmeléket kibányásztam a földből.

Jó sokat dolgoztunk, főleg ő. Sokba lesz ez még nekem. :-)

Vera hazajött, megörült a változásoknak, rögtön lapátot ragadott és nekiállt ő is. Nagyon természetes neki a kert. Én meg orvul lefényképeztem.


A csíkos levelűnek is meg lett végül a helye, de azt majd legközelebb mesélem el.

Kert - Megjöttek a bukszusok -ágyáskezdemény

Kerti témában elég sok írnivalóm lenne, de nem győzőm, úgyhogy rövidebb leszek mint szeretném. Később lehet kibővítem a szöveget. Távirati stílusban, de tipikusan blogba kivánkozó téma.
Nővérem segítségével tegnap elkezdtük egy új virágágyás kialakítását.

Elhoztuk a bukszusokat. 3 évesek, eddig a zöldségesben nevelődtek.
Jóféle agyagban voltak, nálunk is az van. Nem szállítottuk át a dög nehéz földet, hanem nővérkém módszeresen kirázta a földet a gyökerek közül. Ez mondjuk meglepett, de sokkal könnyebb volt vinni, kétségtelen.

Aztán kinéztük hová kerüljenek. Egy zsinórral kijelöltük az új ágyás szegélyét. Elég vicces volt. Én konkávra alakítottam, ő meg mindig módszeresen konvexre. Aztán végülis megállapodtunk egy hullámvonalban. Amikor már mindketten rábólintottunk, kiásta a zsinór mentén az ívet.

Azt mondta, addig rendezzem őket nagyság szerint sorrendbe. Ez mondjuk megint csak meglepett, de szó nélkül megcsináltam. Elég mókásan néznek ki és látszik milyen nagy a gyökerük. Megszámoltam. 29

Jött a beültetés. Belocsoltam az árkot, rákerültek a bukszusok, elrendezte őket azonos távolságra. kb. arasznyira.
Föld, megint locsolás. Alakul.


Ilyen most.

A legkisebbeket nem ide ültettük. Az volt a sorbarendezés célja, hogy ne összevissza hatásuk legyen, hanem máris olyan kis rendezetten sorakozzanak.
Egy kis árkot hagytunk, mert jövőre még kell őket locsolni.

Lesz még vele bőven munka, de szép lesz. Szeretem az ilyen volt, ilyen lett képeket. Na ebből egész sorozat lehet, mire virágágyás lesz belőle.
Csináltunk még mást is, de azt majd később.
Jó sokat dolgozott vele, de látszik is az eredménye. A további munkák rám várnak, majd arról is beszámolok.

Ja, és érik a szőlő. Finom.