2013. március 20., szerda

Csehország - Kisvakond

A kultúraquiltek következő témája Csehország volt. Mit is varrnék meg belőle?
Egyetemistaként voltam egy hetet Prágában. Nagyon jól bejártuk, sok szép emlékem van róla. Nem tudtam volna választani közülük. Mi legyen akkor a téma? Sokat nem kellett gondolkodnom róla, akkor legyen a kisvakond. A karakter is kedves, meg a képi világa, a sok rajzos virág nálam nagy kedvenc.

Zdenek Miler nevét nem sokat ismerik, de ő volt a kitalálója a karakternek és remek munkát végzett.

Nem egy-az-egyben akartam másolni egy rajzát, hanem a saját verziómat megcsinálni: hímzéssel, varrással.

A készítés lépései a következők voltak.
Régi mesekönyv elővétele, meg egy A4-es lapon némi rajz. A kész méretnek is A4-esnek kell lennie, úgyhogy méretsablon is egyben.  Festett anyagot választottam alapnak.


Elkezdtem felvarrni az elemeket. Applikációt, kézi hímzést és gépitűzést gondoltam használni, néhány gombbal kiegészítve. Megerősíteni azt a jelleget hogy ez nem rajz, hanem varrás.
 Szépen telt be az alap. De kellett hozzá a főszereplő. Meg is jelent. Na, itt azért még félremehetett volna a dolog. Kedves figurát szerettem volna csinálni, nem valami félresikerült bénaságot. Úgyhogy azért izgultam.

De varrtam tovább. Ilyen lett méretre vágás után. 
Keretezésnek, több szegélypróbálgatás után végül a cikkcakkot választottam. Még három gomb...
És közben este lett, de elkészült a Csehországi képem.
Ime:


Az utolsó fotó lámpás, nem teljesen szinhelyes.
A többiek munkáit nem néztem még meg. Kíváncsi vagyok gondolt e más is a kisvakondra és a virágos mezőkre.  





2013. január 20., vasárnap

Peru - Nasca vonalak

Amikor megtudtam hogy újra lesz Kultúraquiltek nagyon megörültem. Igazi varrós kihívás. Téma: Peru.
Rögtön két téma ugrott be. Machu Picchu. Gyönyörű, de meghagyom másnak a próbálkozás lehetőségét. A másik a Nasca vonalak. Ennél maradtam, mert annyira kívánkozik textilre.

Ekkor jött egy kis kutatás. A Föld egyik rejtélye. Minek csináltak rég kihalt indiánok olyan ábrákat a sivatagba ami csak jó magasból látszik és onnan kivehető. Kerestem képeket.
Kedvencnek kínálkozott a majom.
De a pók is jól megvarrható lenne.


Aztán nekiálltam a megvalósításnak. Rajzoltam egy majmot. Nem használtam nyomtatót. Szándékosan. Úgy voltam vele, hogy ha régen egy csomó követ pakolgattak én is csak kibírom. Az alap szín kiválasztása is elég gyorsan ment. Első fázis.
Nem szándékoztam fotórealisztikus munkát csinálni. Egyrészt nem is tudnék :) meg stilizáltat akartam. Eldöntöttem, hogy a majom bizony türkiz lesz. Úgyis mivel azért a sivatagba víz kéne leginkább.

Itt következett egy időrabló kitérő. Kivágtam a mintát papírból. Igazából feleslegesen. Egyszerűbb és gyorsabb lett volna újra simán rárajzolni a ragasztófátyolra. Úgyhogy kivágtam, átrajzoltam a ragasztófátyolra, aztán felvasaltam a kiválasztott anyagra. Saját festés. Naná.

Körömvágóollóval óvatosan kivágtam az anyagot a vonalnál. A majom farka keresztbe kb. 0,5 cm. Csak úgy mondom.
Nem ám ilyen pazarló módon szoktam szabni. :) Úgy voltam vele, ha már vágok, akkor úgy hogy a negatív is használható legyen a jövőben másik munkához. Ezért vágtam lassan, és óvatosan.  Felvasaltam a türkiz majmot. Majd elkészítettem a szendvicset. Szakszó. Fedlap/közbélés/hátlap. Elkezdtem a majmot körbevarrni. Kézzel.
Itt még úgy gondoltam, hogy alapvetően álló helyzetű lesz a kép. Varrtam tovább. A folytatás géppel, fehérrel, stílizált vonalakkal ment.

 Méretrevágtam egy A4-es lap segítségével és mivel este lett, inkább elmentem aludni. A befejezés és a leírás elkészítése maradt az utolsó napra.

Lehet mégse kellett volna aludni rá egyet. Jóóó nagy fejtörést okoztam magamnak. Másnap, vagyis ma eszembe jutott, mi lenne, ha a keretezésbe bevenném a gyönyörű szőttesek világát is.
Keresgélés. Inspirációs kép.
Számomra ez nagyon Peru. Varrok egymáshoz jó bátran erős színű anyagokat mint a képen, aztán az lesz az a keskeny csík ami körbeveszi a képet. Aha. Vagy mégse? Némi (nem kevés) hezitálás után anyagok elő. Próbálgatás. Jó lesz? Nem lesz? Csináltam egy csíkot.
Csak egy keskeny, 7 mm résszel futott volna körbe a képen, de végül nem varrtam fel. A kecsua asszonyok szőttesei és színei végül nem kerültek fel, hanem egy nagyon sötétkék pánt. Maradjunk a minimálnál. :)  Valami pink hímző fonallal úgy hímeztem volna még rá. De közelgett a határidő, meg a sötétedés, ami a fotózás ellensége, úgyhogy körbevarrtam simán.  És késznek nyilvánítottam. Közben nem néztem mit csináltak mások a témában. A fotózással küzdöttem egy sort, nem is lett az igazi. De jelenleg ez van róla. Így fog felkerülni.



Ez a hosszú története. Most egy rövidebb leírást megcsinálok a http://kulturaquiltek.blogspot.hu/
-ra. Ide teszik fel a többiek is a munkáikat. Biztos vagyok benne hogy lesznek köztük igen csak pazarak és sokfélék.


A forrásmegjelöléseket, meg egyéb linkeket majd pótolom holnap, arra most már nincs erőm.



2012. december 27., csütörtök

Karácsonyfa árnyékában

Ezzel a karácsonyfa mögött megbúvó munkámmal kívánok mindenkinek Kellemes karácsonyt. Utólag. :) 


A fánk amúgy hosszútűs, égős, és nem publikus.

2012. december 8., szombat

Izgalmas

Kaptam kérést hogy csináljak hernyóselyemből férfi díszzsebkendőt. Ez izgalmasan hangzik, mivel még nem csináltam. De vonz a dolog. Jóóóhogy.

2012. december 7., péntek

Nemez szépség

Ezt a tenyérnyi darabot nem én nemezeltem, hanem Kustra Erika. Hogy kerül ide?
Szerintem gyönyörű. Ez önmagában elég indok lenne. :) Miért van rajta ekrea logó? Van közöttünk együtt működés, hogy mehet rá. Vannak, és lesznek közös munkáink. 

A nemez további sorsa. Egyenlőre csodaszép. Most én nézegetem, aztán visszaküldöm Erikának. Idővel lehet hogy táskadísz lesz, vagy ajándék, én el tudnám képzelni szoknya vagy mellény díszítésnek is. Nemez. Már most is szép és nem rohan sehova.  :)


2012. november 30., péntek

Selymek

 Itt vannak selyemkendők, meg egy vízjel, amit eddig csak a Facebook-on mutogattam. Ezt a márkanevet fejlesztettem magamnak az ezkriszti helyett.



 

2012. november 28., szerda

Minden kedves

Minden kedves erre járónak és valaha olvasónak kellemes, szélsőségektől mentes készülődést kívánok karácsonyra. Nem vesztem el. Dolgozom. Leginkább magamon. :) Ami nem kis dolog, lássuk be. Mivel az intravénás kalmárszellemet csak nem találták még fel, van munkám bőven. Csók.