Festés - Selyemsálak. Első fotózás története.

Ez az én világom.
Miután pamutvásznat már elég sokat festettem, gondoltam lássuk ezt hernyóselyemmel is.
Egyet, kettőt mutattam már. Azoknak elég nagy sikere volt, úgyhogy gondoltam egy merészet és beszállok a sálfestő-kézműves-kreatív bizniszbe. Persze tudom, hogy el is kell adni, ami szintén szakma. Marketing, meg mindenféle. Itt nem fogok egymagam boldogulni. De elindulni el kell valahol.
Sálak már vannak. :-))

Most már fotók is róluk. Úgyhogy most képek jönnek, meg mesélés, aztán mennek a Meskára.

Kell majd egy alkalmas modell, akin meg lehet mutatni a sálakat. Ha már kézbe nem adhatók, ami az on-line boltok nagy hátránya. Némi tanakodás után kedves kerámia bikámra esett a választásunk. Fotogén, szép mélybarna, ami minden színhez passzolni fog. És jól mutat a sálakkal. Lehet vele játszani. Előre mondom, hogy a modell nem eladó!! :-) Viszont garantáltan nem anorexiás.

Sálak. Hernyóselyem, pongee 40*150 cm-esek. A kis szürke 55*55cm-es.

Ők várakoznak most eladásra/fotózásra.
Ők meg arra, hogy kivasaljam őket.
Natúr sálak meg várják hogy a hiányzó színeket is megfessem. Továbbá kacsingatok a motívum pingálás, meg a selyemékszerek felé is.

Most megyek a boltba pakolni. Kiváncsi vagyok, milyen lesz a fogadtatásuk. Apránként felkerül mind.

Kert - Hibiszkusz és hó, meg mozaik.

Van egy öreg, duplavirágú hibiszkuszom. Szerintem a leggyakoribb fajta nálunk. Viszont most épp nyílik. Januárban. Néha hoz ilyeneket. És én ezért annyira hálás vagyok!!! Meg is locsolom. :-)

Ha kinézek a konyhaablakon most ezt látom.


Két lila nyáriorgona van egymás mellé ültetve. A jobb oldalit visszavágtuk ősszel, hogy kilássak a kertre.

Az a baj a foltvarrásban, hogy egy idő után az ember elkezd mindenhol jó kis tűzésmintákat felfedezni. Macskanyom?

Egyébként költözik majd a kert. Persze csak virtuálisan. Csinálok neki egy külön blogot. A kertkialakításnak meg a ház körüli dolgoknak.

Például a mozaikozásnak. Ami csak kalandozás. Első edényalátétem, fugázás előtt.

Stiglinc segített megcsinálni. (Neki mondjuk páran könyörgünk, hogy legyen már blogja, meg oldala. ) Maga a mozaikozás is jó időrabló, meg sok kütyüvel/kosszal járó műfaj, de kültérre is működik. Szemben a varrással. Ronda gázcsonkunk mozaikkal lesz eltakarva, ez már fix.
Meg lesz hipertufa készítés, képekkel! Ahhoz várom a meleget. Ötlet, cement, forma, perlit, kókuszrost, leírás beszerezve.

Nemezelés

Mutatom sorban, amiket decemberben nem tudtam.

Kipróbáltam a tűnemezelést. Folytatása lesz az biztos.
Kell hozzá gyapjú meg egy speciális tű. Aztán lehet böködni. :-))) Bármikor abba lehet hagyni, ami nálam előny, és elég hamar nyújt befejezett hatást, ami megint csak előny. Hátránya kb. nincs.

A barátnőm csinálta a levendulás/ibolyás tojást (szemem láttára), meg tőle vannak a szépséges gyapjúk is, a tűkkel egyetemben. 40. szülinapi ajándékként. :-))
Ez az ibolyás oldala.


Az én első munkám egy karácsonyfának indult, aztán menet közben átalakult inkább valami indás mintává. Üssetek agyon, szerintem első próbálkozásnak nem rossz.

Gyapjúm van, nemezelni fogok.

Már a széken is olyan jól néztek ki, hogy azt is lefényképeztük.


Áthívtam egy másik barátnőmet, (aki remekül fényképez, messze sem lakik és majd írok is róla) segítsen ki és csináljon jó képeket. Kb. mindent lefényképeztünk amiről közlési kényszerem van, úgyhogy napi egy bejegyzés várható. :-)

Életemet..

Festettem selyemsálakat, nem tudom mutatni.

Tűnemezeltem életemben először, nem tudom mutatni.

Mozaikoztam is.

Virágzik a szobában a PIROS hibiszkusz, kint meg gyönyörű hó a kertben.

És egyiket sem tudom mutatni!!!

Úgyhogy: -Életemet egy fényképezőgépért! ....

Régi karácsonyfa

Azt találtam ki, hogy beteszek ide régebben készült munkákat is, amikről nem tudtam mesélni, meg mutatni, mert nem volt még blogom. Akkor még azt sem sejtettem, hogy lesz nekem olyanom, de azért menet közben is fotóztam, mert maga a folyamat is tetszik. Megörökíteni valaminek a kialakulását, még ha az egyszerű dolog is. Mint pl. ez a karácsonyfa.

A foltvarrós fórumon láttam egy hasonlót. Elizanikó csinálta. Hű de megtetszett! Na mondom, valami hasonlóval megpróbálkozom én is.
Anyukámnak készült kb. 2 éve. Örült neki, úgyhogy én is örültem.

Azóta "karriert" futott be. :-)) Szerintem egyre jobban szereti. Advent elején felkerül az étkezőasztalhoz. Most hétvégén megkérdezte szerintem meddig maradhat? A karácsonyfát, meg a dekorációt vízkereszt környékén leszedjük. De ezt fent hagyná. Megegyeztünk hogy február 1 után mindenképp mennie kell a szekrénybe.
Azóta készül egy kisebb verziója saját használatra is. Jelenleg félkész. Arról még nincs kép. De egy menet közbeni erről van. Itt még alakulóban.

Fejezzük be együtt

Jelentkeztem B-ildikónál én is az UFO csökkentésre. Régi, félbehagyott munkák készrevarrása a cél. Na, ilyen nálam is van szépen. Ezeket szándékozom apránként befejezni.

Amíg nincs gépem

Amíg nincs fényképezőm, és nem tudom mutatni amit szeretnék, addig morfondírozok. Vagyis leírom ami mostanában eszembe jutott, mert éppen csinálom. Apránként.

Persze mind spanyolviasz kategória. Konkrétabban a lomtalanításról.

Elég nehezen szánom rá magam, de azért ha nem vagyok szellemileg, fizikailag túl fáradt meg tudom csinálni.
Ami nehéz benne:
Folyamatosan dönteni kell, percenként vagy minden egyes papírlapnál. Régi iratos fiók a legnehezebb kategória szerintem.

Racionálisnak kell lenni, de közben meg óhatatlanul átterelődik érzelmi síkra a dolog. Mivel ez a bármi (irat, csésze, ruha, nagymamánk lábasa, stb. szóval minden) emlékeket idéz, és azokról újra dönteni kell vagy csak felbukkan, szóval nehéz racionálisnak maradni. De persze muszáj. Mert ha nem erőltetjük ezt a racionális vonalat ott vége is van a lomtalanításnak. Mert nehéz érzelmileg, sokszor fizikálisan is. Úgymint súlyos, koszos, poros dolgokat kell buzerbálni és dönteni mi lesz a sorsuk. Kuka, szelektívgyűjtő, új állomáshely, szétszedés.

Ez folytatásos téma lesz, már látom.

2009/2010

Összefoglaló.
2009 elég érdekesre sikeredett.
Gyeses anyukából átváltoztam kisgyerekes, dolgozó anyukává. Másik liga.
Vera szereti az ovit. Én meg dolgoztam, (vezető beosztásban), jól is kerestem, de kezdtem a stressztől nem aludni, felőrlődni. Úgyhogy feladtam. Valami köztes megoldást kell találnom, hogy bevétel is legyen, meg én is megmaradjak. 2010 erről fog szólni.
Rájöttem még valamire. (Többek közt) Bűntudattal nem tudok varrógéphez ülni.
Nem is sok minden készült idén. Gyes alatt (ami szintén stresszes meló) szellemileg kikapcsolt a varrás. Utána vagy nem volt rá időm, (ténylegesen) vagy bűntudatom volt, hogy inkább pénzet kéne keresni, ahelyett hogy itt szórakozom.

Fényképezőnk végleg feladta. A frissen töltött elemekkel is azt mondja, hogy low battery.
Pedig azért lenne mit mutatnom. Na, valahogy így állok. Őszintén szólva elég jól érzem magam. Nem tudom ez mennyire jön át.