Zsenilia készítését.
Nagyon egyszerű technika, de eddig akik kezükbe vették mindenki azt mondta rá, hogy HŰHA! Ezt meg hogy csináltad?
Ez egy tanfolyami darab, mindenkié más lett végül, az enyém ilyen kis hivalkodó, de nagyon szeretem. Ebben laknak az ollóim.
Otthon is ki kellett próbálnom, úgy megtetszett.
Következik a bolyhozás. Kefével vagy tépőzárral gyorsan megy. Vera nagyon ki akarta próbálni, én meg persze hagytam. Így született ez a kép.
Itt talán látszik, hogy a legalsó réteg kicsit nagyobb, és abba nem szabad belevágni.Ha kész van a zseniliázás, akkor lehet szabni, varrni az újdonsült anyagunkat, ami puha, meleg és elég mókásan néz ki.
Én csak egy szegéllyel eldolgoztam a szélét. Ilyen lett végül.
Aztán Vera kitalálta, hogy ez pont ideális babatakarónak, pedig nem egy nagy babázós.
Használat közben.
És nem mellesleg van egy ilyen szép, régi bölcsőnk is. Korábban évekig garázslakó. Az egész bejegyzés ezért az utolsó képért készült, csak gondoltam megmutatom hogy készül egy babatakaró. Játékbabáknak.
