Elpakolás

Új év, új élet. Ez rám most kifejezetten igaz.
Nagyon jólestek az együttérző bejegyzések a gyeses kesergőmre. Azóta már nem gyeses anyuka vagyok, hanem átmenetileg regisztrált munkanélküli, aki szoktatja egy szem gyermekét az óvodába. Az óvodai beszoktatás eddig elég jól halad, Vera szeret menni, élvezi a sok új játékot.
A munkábaállás nehezebb dió lesz. Sokkal. Fogok írni róla, mert van mit. Lásd még a blog neve.
Most inkább leírom mit csináltam év elején. Elpakoltam a kreatív motyóimat. A fejemben is.

A varrógépem a hálószobában van, az íróasztalunkon, ami jó nagy. Osztozik a számítógéppel. Az ünnepek kapcsán jókora kreatív kupi képződött rajta. Teljes lepakolás volt év elején. Mennie kellett mindennek, már csak azért is, hogy normálisan lehessen takarítani. Egyedül a varrógép maradt. 3 nagy dobozt képeztem, és ment a szekrény tetejére. Fel is cimkéztem őket.

A; Varrós félkész.
Magáért beszél. Minden megkezdett munka ebbe került. Minimális varrásra fordítható időmben ebből fogok kiindulni. Új tervek törölve!

B; Ajándékok
Ebbe raktam mindent, amit valamikor azért vettem, hogy valakinek ajándék legyen, aztán mégis mást kapott. Ha lesz időm a kreatívkodásra és elkészül valami, szintén ebbe a dobozba fogom rakni. Lehet kéne bele egy A4-es papír is, amire felírom kinek mit találtam ki? Elég feledékeny vagyok, sokszor kitalálok valamit, aztán pár hét múlva azon agyalok mi is lenne jó XY-nak.

C; Papírok
A szép anyagok mellett a szép papírok is nagy gyengéim. Végre egy helyre ment a különlegesebbje, az összes ragasztóval egyetemben. Eddig mindenfelé voltak dugdosva és persze hogy nem találtam.

Gyöngyök, szalagok, zippzárak és társaik mentek vissza a helyükre. Lehozott anyagok vissza a tetőtérbe. No annak rendberakása nagyon nagy munka lesz, .....majd egyszer, most az álláskeresés a fontosabb.

Így állok, majd jövök.