2009. augusztus 10., hétfő

Búcsú egy hintalótól..

Nagyon szeretem ezt a hintapacit. Fa, elnyűhetetlen....használtan vettem a piacon. Vera is sokat játszott vele. Mindenfélét, nemcsak amire a felnőttek gondolják hogy való. Júniusban odaigértem unokatesóméknak, ahol most volt egy éves a csemete, vagyis következik a hintalókorszak, Vera meg azért lassan kinő belőle.

... Már csak el kéne vinni. Mit fog hozzá szólni? Nem tudom, de racionálisan az jön, hogy adjuk annak, aki nagyobb hasznát veszi. Nem ragaszkodik extrém módon mindenhez, de ezt a pacit szerette. Meg én is. 100-szor különb egy műanyagszörnyetegnél. Félreértés ne essék, legónak tökéletes a műanyag.

Kerestem képet ahol használja. 2007.05.05-én ilyenek voltak.
Vera most ilyen.


A hintaló meg ilyen üresen.
Le kéne varázsolni azt az elszállítást...Tartok tőle ordítás lesz belőle.

7 megjegyzés:

Kaoka írta...

Én nem erőltetném az elajándékozást. :)

ezkriszti írta...

Mire 6 éves lesz, fix nem fog játszani vele. Addigra Zsombor is kezdené kinőni. Nagynak meg elég nagy. Ráadásul megigértem.....

ezkriszti írta...

Mármint a hintaló elég termetes, bár kétségkívül dekoratív....

gubike írta...

Mindenképpen mondd el Verának, hogy Zsomboré lesz. Ha a tudta nélkül viszed el, és meglátja náluk, úgy érzi majd, ellopták tőle.

Sziranszki írta...

Mi az ilyen dolgok továbbadását úgy oldottuk meg, hogy cserébe a mi kislányunk is kapott valamit a másik gyerkőctől. Nem nagy dolgot, pl: kirakót, pötyit (mikor már lehetett ilyesmiket adni a kezébe). Így gördülékenyebb volt! :)

ezkriszti írta...

Köszi a tanácsokat, majd beszámolok. Én is hajlok a valami cserébe megoldásra.

mammka írta...

Hú,ez gyönyörű hintaló!!!!Én rondán irigy vagyok,mert rengeteg mindent eltettem a gyerekeim kiskorából és most ,a 20éveiken túl,boldogan matatnak köztük és ragaszkodnak.
Szerény tanács: úgy adjátok oda,hogy csak kölcsönbe.Ha pedig nagyon sír érte Vera,akkor ne add oda.Fontosak ezek a tárgyak,mert emlékek fűződnek hozzájuk .