Oviszsák

Barátnőm kislánya most kezdi az ovit. Mikor szóba került, hogy varrónőt kell keresnie, felajánlottam hogy megvarrom én az oviszsákot. Aztán ez bővült egy ágyneművel. :-)
Ezeket az anyagokat hozta, meg a méreteket.

A halványzöld anyagon morgolódtam egy sort.

Először is a boltos jóvoltából hihetetlenül csálén, ferdén, hullámosan, egyszóval ordenáré módon volt levágva. :-( Ráadásul két darabban. Ennyi volt az össz mennyiség a boltban és rábeszélte barátnőmet hogy elég lesz az a lepedőre (henger) meg a takaróra. Ami igaz is lenne, ha nem egy óriás mintás anyagról lenne szó. Egy nagy Plútó kutya van középen. Annak meg középre illene kerülnie, meg nem lehet a lábából levágni, aztán fordítva a fejéhez varrni. Vagyis lehetni lehet, csak hülyén néz ki. Apró virágos mintáknál nincs ilyen gond. Sakkoztam vele hogy kijöjjön valahogy, és nem lett az igazi.
Második morgolódásom tárgya a tépőzár volt. Azzal kérte az ovi, mert az egyszerűbb a dadusnak. Utálom a tépőzárat ruhákon. Fix, hogy a gyerek megmártogatja benne a kötött pulcsiját előbb-utóbb vagy mosáskor kezd ki valamit. Aztán lehet búslakodni az eredményen. Ha az ovi tépőzárral kérte, megcsináltam azzal. :-(


Az oviszsák ilyen lett. Pillangó a jele a kislánynak, ezért választották ezt az anyagot. Önmagában elég élénk, nemigen kívánt más bonyolítást.
Agibo blogján szerencsére van egy jó leírás, megcsináltam az alapján.
Egy helyen azért megnehezítettem a dolgomat, nehogy sakkozás nélkül sikerüljön. Persze nem szándékosan. A zsebeket nem szabtam elég szélesre, hogy plusz bőségük legyen. Igy külön kellett középre varrni, (igazítani) nem pedig az oldalvarrásba egymenetben. No de majd ha Verának varrok januárra oviszsákot már nem követem el ezt a hibát. (remélem)