Az volt a terv, hogy minden nap megnézem, hogy is halad a rozsdás festésem, ha száradni kezdene, újra megspriccelem ecetes vízzel az anyagot. Ehhez képest ma tudtam újra megnézni milyen is lett.
Kicsit sok volt a munka, közben Vera is beteg lett, nem jutottam le a saját kazánházunkban. Nem panaszkodásképp mondom, de úgy döntöttem, a vasárnap mindenképp a regenerálódásé lesz.
Ma gumikesztyűt ragadtam és kibontottam a rozsdás vasakra tekert anyagokat. Persze szárazak voltak már, végül is nem tudom mennyi nap alatt lettek ilyenek. Kimostam néhányszor, majd sós vízben áztattam, végül vasaltam, leginkább azért, hogy még ma meg is tudjam mutatni.
Képek:
6 megjegyzés:
Hú,ez a második tényleg szép lett!Valami rücskös volt a vasdarab?Vagy szerinted miért lett másmilyen?Én is álmodoztam még a nyáron,hogy kipróbálom :)
Az utolsó tényleg izgalmas, Kriszti. Azt hiszem, az a tanulság (nekem legalábbis), hogy egy kicsit "meg kell tervezni", hogy hová is tegyem a vasat.
Tényleg! Tervezhető valamennyire a mintázat?
Nagyon tetszik, még a felső is, de tagadhatatlanu az alsó a zseniálisabb.
Na, jó, akkor számolunk? :)))
Elárulom a "nagy" titkot. Az utolsó úgy készült, hogy a félbehajtott anyagot feltekertem egy régi ráspolyra, mint a shiborit, de nem toltam le. Ahol sötét, ott érintkezett közvetlenül a rozsdával.
Nagyon-nagyon!
Én úgy rozsdásoztam hogy le kapartam a rozsdát és úgy szortam a nedves anyagra .Nem nagyon tetszet a dolog és ruha festékkel át festetem.Örülök hogy tetszet a táska ,és neked is gyere máskor is .
Megjegyzés küldése