Colette ajándékát szenteste bontottam ki, ahogy kérte. Egy gyönyörűen megvarrt tasak (vagy tartó, nem tudom pontosan mi a neve) volt a dobozban, csupa nemes anyagból.
A tartóban pedig további szépségek.
Szép anyagok, amiket majd igyekszem méltó módon felhasználni, és egy mákgubóban elférő betlehem. Ettől mondjuk családilag hüledeztünk. Évekre megvan a helye a karácsonyfánkon.
Köszönöm Colette, ismeretlenül is nagyon eltaláltad mivel szerezhetnél örömet!
Ismét megállapítottam magamban, hogy fura dolog ez az internet, de jól összehozta ezt a társaságot erre a játékra.
Málna, eper
12 éve
3 megjegyzés:
Nem írtam mellé levelet, de karácsony előtt olvasgatva a blogodat próbáltalak megismerni. Dobozmániáról is volt írás, meg a lila színről is, hogy nincs ellenedre. Egy közös pontunk is van, mindkettőnknek most három éves a legkisebbje, ha nem tévedek neked is több lurkód van. Szóval lelkes olvasód voltam, s gondolatban sokat támogattalak a munkábaállással kapcsolatos dilemmáidban, de írni nem mertem, nehogy gyanús legyen. Mindenesetre fel a fejjel, élj a mának, minden új élethelyzet tartogat jó dolgokat is a számunkra, csak meg kell látni benne...
Áhá! Mindent értek. :-))Ez édes, hogy nem akartál kommentelni, nehogy eláruld magad!
A több gyereknél van egy kis tévedés.
Egy 3 éveském van, kezdő vagyok a témában. Nincs viszonyítási alap, mélyvíz. Mint általában az első gyerekes családoknál.
Ó, akkor már értem az elkeseredést.Onnan gondoltam talán a több gyermeket, hogy írtad, milyen jó volna részmunkaidős beosztás, no erről általában sok gyermekesek szoktak álmodni:)))
Ezt tényleg csak én kombináltam, de egyben megelőlegeztem neked a három gyermeket... Akkor lehet,hogy nem is állást kéne keresni???:)))
Megjegyzés küldése