Ez se olyan ufo. Hanem az az igazi, régóta megbukott, sose befejezés előtt álló munka. Volt eddig.
Átlendült a holtponton. Lebontottam az alját. A többi részét is elkezdtem szétvágni vagy összevarrni.
Előzménye: Már 2008-ban is ufó volt. :-)
A fő probléma az volt vele, hogy bútorvászontól, műselyemig minden van benne. Amikor elkezdtem (ráadásul alaptanfolyam nélkül) nem sokat tudtam a foltvarrás gyakorlati részéről. Saját fejem után mentem. Gondoltam, mit nekem kúpos forma, eltérő anyagminőség, szabásminta? Az meg minek. Nem véletlenül landolt a szekrény mélyén a kezdeményezés.
A barna-lila párnával együtt kezdtem el ennek a felszámolását is. Ez is esélyes volt, hogy a titkos 60*60-as blokk lesz először.
Mivel a nagy hezitálásban párhuzamosan csináltam a kettőt, azzal is jó sok idő elment. Sebaj. Jó lesz márciusi befejezett ufónak. Most már tudom mi lesz belőle. Párna. :-))
Ilyen most.
A hibákból meg próbálok tanulni. Kaspónak nekifutok akkor, ha már a síkkal boldogulok.
4 megjegyzés:
Hiába igy tanul az ember lánya!
Az első mondatodon akkorát röhögtem.. Aztán jól meglepődtem, hogy szembe találtam magam a régi fotómmal, nem is tudom, hogy kerülte el a figyelmemet akkor az a blogbejegyzés.. Megvan ám még az álomszép amarilliszed (tavaly is gyönyörű volt), de valószínű, csak áprilisra lesz belőle virág.. kissé elkéstem vele.. :D
Az ufóid ígéretesek.. a színei meg annyira Rád jellemzőek.. :D
A kaspó is téglalapból indul. Szeretem az ilyen ufóeltüntetéses történeteket.
Annyira elvetemült voltam, hogy egy műanyagvödör lett volna az alap, amire rá kellett volna húzni és szépen kisimul. Nem henger, hanem kifelé szélesedő.
Megjegyzés küldése