2010. március 17., szerda

Kék-fehér -szürkés

Még mindig sálak.

A múlt hónapban volt még, hogy gondoltam cifrázzuk kicsit a dolgot. Kipróbálok valamit.
Mikor készült, már látszott, hogy ez ígéretes próbálkozás.

Első gondolatom az volt: -Ezt nem adom el.
A második gondolatom az volt: -Ha el is adom, ezt drágábban.
Aztán a harmadik megint. Ezt nem adom el...
Azóta se jutottam dűlőre. Tudom létezik az a pénz (nyilván), amiért megválnék tőle. Csak még nem tudom, mennyi az.

Az mondjuk tény, hogy nagyon nehéz fényképen visszaadni és ha akarnék se tudnék még egyszer ugyanilyet csinálni.

Itt van néhány képes próbálkozás ugyanarról a sálról. Ezeket jó lenne összeszerkeszteni, de az még nincs meg.




És egyben.
Tudom, hogy az emberek egy részének adott esetben nem tetszik ez a sál. Uram bocsá, azt gondolja rá, ronda. Nem egy bézses-biztonságos-szolid-darab, az biztos. Fogok csinálni ilyen kísérletezőket is.

Festettem kisebb kendőket is. 55*55 cm-esek, mert sokan azokat használnák ki jobban. Ízelítő.
Maga a kép kapott egy fekete keretet. Nem szándékosan. Ezen még fabrikálni kéne.

8 megjegyzés:

Kékbálna írta...

Szépek

Marika írta...

Olyaaaan szépek!!
Én is úgy vagyok nehezen válok meg az anyagaimtól.

Szömörce írta...

Régebben ha varrtam valamit eladásra, nekem is kellett belőle egy példány:))

Zelnice írta...

hát, én nem vagyok selyemsálas típus, de ezek nagyon szépek!

ezkriszti írta...

Na, ja. Legjobb persze lobogtatni.

Abile írta...

Nagyon szépek lettek!

kastanie írta...

Én is pont ezt akartam írni, hogy szépek, meg azt, hogy licitáljanak a vevők, hogy felmenjen az ára.

ezkriszti írta...

:D Ez minden készítő álma lenne!
4-5 asszonyság, aki eltökélte, nekem ez a sál kell. Kerül amibe kerül!
Szép álom.