2008. október 13., hétfő

Határtalanul....az idei

Mivel szép időt ígértek, a Határtalanul megnézéséből csináltunk egy családi kirándulást. Ami nagyon jól sikerült. Őszi szines lombok orgiája odafele, mesés, napsütéses Vár.
Együtt mentünk be a kiállításra, de Vera hamar megunta, így kimentek sétálni. Hála a mobiltelefonoknak nem kellett szervezkedni, hová mennek, hogy találjuk meg egymást? Mentek, én meg maradtam magamban, hogy jó alaposan megnézzek mindent. Kevesebb munka volt mint tavaly. Képek a Céh oldalán.

Modern kategória képei tetszettek nagyon. Kékfestősből volt ami nagyon és voltak számomra nem szívdobogtatók. Ízlések és pofonok esete.

Sálak, ...nevezzük inkább stóláknak. Sajnos csak 3 pályamű érkezett. Ha én ezt tudom előre...megpróbálkoztam volna egy selyemfestéssel! Agyam hátsó felében motoszkált már tavasszal hogy meg kéne próbálni, de lebeszéltem magam, mondván lesz vagy 20 gyönyörű sál, nem akarok kilógni közülük. Meg nem is vagyok Céh tag, de ezen viszonylag egyszerű segíteni.

Hagyományos kategória (teljesen kézzel készítve): 5 pályamű. Ez is nagyon kevés. Persze 80*80cm kézi, kiállítható minőségű képet megvarrni rengeteg munka. Talán, ha itt kisebb lett volna az előírt méret több kép érkezik.
A pályázatot olvasva tavasszal, itt komolyabban fordult meg a fejemben, hogy indulok. :-) Persze senkinek nem mondtam. De elkezdtem egy hawai stílusú képet tervezni.
Ez lett volna az: papírból kivágva, életnagyságban.


A végleges színválasztásig nem jutottam el, de a minta alapján elkezdtem megvarrni a "Magból fát", ami már nem hawai, és főleg nem monokróm, ami a pályázathoz kellett volna.
Ha befejeztem a parkolópályásakat, meg a karácsonyra szántakat, továbbra is feltett szándékom hogy megvarrom ezt, bár a közepén még valamit módosítani kell.

Aztán jöttek az árusok. Végignézegettem, aztán vettem innen is, onnan is egy kis vásárfiát.

Filcet, mert nincs otthon, egy kis karácsonyit, meg ragasztós, vékony flízt kipróbálásra. A középső fehér, az egy fehér alapon fehér nyomott pamut. 1 méter. Azt festeni gondoltam. Nagyon finom mintája van, de szinte alig látszik így.

Kifelémenet végignéztem a Kultúraquilteseket. Ahogy vártam: élőben még szebbek. És így összegyűjtve látszik, milyen sok van már.

Miután kigyönyörködtem magam, csatlakoztam kis családomhoz, akik találtak egy nagyon jó játszóteret kb. 50 méterre a Halászbástyától. Megebédeltünk a hozott hazaiból, erősen hulló falevelek alatt egy faasztalnál. Pazar időben és fényekben. Aztán hazaindultunk. Vera 5 perc után elaludt, de addig annyira ragyogott. Látszott, hogy nagyon élvezi a kiruccanást, ahogy igazából mi is. Kell néha ilyen feltöltekezés.

4 megjegyzés:

Nora írta...

Kell bizony az ilyen kimozdulás, minél többször! Én is voltam a hétvégén, Velemben, gesztenyeünnepen. Jót kirándultam is. :-)

Violini írta...

Vidékinek a pesti program meg nyüzsi, pestinek a vidéki nyugalom a pihentető,így van ez
:-)
(én is voltam vidéki,sokáig,aztán nem,aztán megint,most régóta megint nem,és örök harcban áll a lelkem,mi a jobb,mai napig sem tudom,de ezzel így voltam.Na,ez megérne egy bejegyzést,talán lesz is belőle,köszi az ihletet :-)

ezkriszti írta...

Igen, menni kéne. Hazafelé el is határoztuk, hogy november is kimegyünk a megyéből. :-)

Pesti nyüzsit azért óvatosan adagolom. 4-5 nap az évben kb. elég is. Mindennap nem bírnám.

Violini írta...

Akkor vigyázz,most 2 hét alatt kettőt el is használtál az ötből :-)